Családállítás & Személyiségintegrációs tréning

Személyiségintegrációs tréning, azaz, személyiségintegrációs családállítás: Emeljük ki és viseljük ékszerként az ékkövet ahelyett, hogy a hátunkon cipeljük a bányát...

Alkotás: tűzzománcok, grafikák, festett kövek, falevelek, fotók, cserépjátékok, írások és más munkák.

Szövegek: a belső kapu napi használata az alkotásban, az életben, a munkában és a közösségben.

Email: szemelyisegintegracios.allitas@gmail.com

2008. november 29., szombat

2008. november 27., csütörtök

Felismerés

A görcs a szívben
hogy nem kérek magamnak
az ellenség célt ért fegyvere.

2008. november 22., szombat

2008. november 20., csütörtök

jöttem

Hazafelé, az utcán kísérni kezdett egy kis fekete kutya. Amikor el akartam hessenteni, vakkantott, még kapott is a lábam felé. Ha hagytam, hadd tegyen, amit akar, szépen jött, hol előttem, hol mögöttem, nem hagyott el sem a szaladgáló macskák, sem más kóbor kutyák kedvéért. Hazaértem, de pár perc múlva vissza kellett mennem valamiért: A kutya a kapuban várt és megint végigkísért a városon. Törtem a fejemet: mi ez? mire tanít? Egy név úszkált a fejemben: Hekaté - hiszen az ő állata a fekete kutya. A fény leplei alatt rejlő úrnő, akinek szemünk számára láthatatlan világossága a föld mélyén kíséri, tanítja Korét, a Magot. Elfilozófáltam ezen békésen, amikor, a kivilágított, forgalmas főutcán egy nagy fehér alapon barna-szürke foltos kóbor kutya rontott nekem. Ez a kis jószág kergette el hősiesen. Dolgom végeztével még hazakísért. És hát - nem tudtam beengedni.

2008. november 19., szerda

Kitörés égett szárnyakkal a régi csillagokból




Égetett féldrágakővel bevont papír és kedvenc tollaim. Majd keresek hozzá verset.

Csidér Bálint: Pixelgrafika

Kevés ilyen igazi intellektuális élményt nyújtó kiállítást nyitottam meg eddig: mindazokon a pontokon, ahol én is keresem a képi világ határait, ismerős, mégis teljesen más törekvéseket találtam. A világ rétegei, fátylai fellebbenni vágynak, és megjelennek a fény más rezgésszámai is, például egy tulipán kifinomult röntgenképén. A kép nem áll meg a 21*30,5 cm-en, hanem keveredik a paszpartuval, túlmutat a kereten, ott rezeg a kiállítóteremben. A fotózott motívum önálló életre kel, új találkozásokat szervez magának a montázsokban, és így elmondhatja: valóban, a világ ilyen. A megnyitó után még elbeszélgettünk, és hát igen, az is nagyszerű, ha az ember olyan ismert szakembereket-művészeket hallgathat szakmai kérdésekről, mint Herbst Rudolf és Csidér Bálint.

A kiállítás megtekinthető a pásztói Tittel Pál Kollégiumban december 2-ig.

2008. november 17., hétfő

New Age Fesztivál, Kehidakustány - 2008.


Egy jó csapat élvezte a Bundi vendégház szeretetét:) Aki fotóz: az Gyuri, Ősze Anita festőművész és reiki mester férje. A kép jobb szélén vendéglátó házigazdáink.

A Fesztiválról inkább itt:

Röviden csak annyit, hogy itt életre szóló barátságok jöttek létre, én kipihentem magam, úgy, ahogy kell, és azt mondom, néha messzire kell menni ahhoz, hogy önmagunknak egy-egy fontos részét megtaláljuk (és letegyük, ha és amit kell). Annyira jó társaság volt, hogy a sok beszélgetésben el is felejtettem fotózni. A pár kép, ami készült ITT látható.
Kehidakustány gyönyörű, kellemes kis falu. A nagy hírű fürdőt is kipróbáltam, ki se tudtam volna hagyni, mivel Pásztó egyetlen hibája, hogy nincs termálfürdője és már komoly elvonási tüneteim voltak. Mit mondjak: a kénes víz szinte illatosnak érződik, olyan ereje van. A fürdő tiszta, szép és olyan nagy, hogy meglepődtem. Van élmény- és strandfürdő rész is, magam inkább (lusta ember lévén) a termálvizet részesítem előnyben.

Folyt. köv, de most dolgoznom kell.

2008. november 16., vasárnap

A nyílt szem nem lát a végtelenben


A nyílt szem nem lát a végtelenben.


Nincsen közelség!
Nagyon hiányzik!
Kereslek.
Változik kiterjedésem
Jutok az égig érő fáig
Csúcsán a Fény
Tövében Forrás
Nem éri idő
Itt nincs napnyugta
Suhognak mozdulatlan szárnyak
Emelnek az ágakra vissza.


Hozom az egyetlen virágot.

2008. november 12., szerda

-


segít, hogy névtelen vagy itt
ismerős Abban a holdban
ahol az arcom rejtelem
ahol sohasem voltam.

igen, az ott egy más magány
nagyobb tudást teremtő
nevedet onnan ismerem
lepleim rejtekén rejlő.

titkom titkolja a neved
tekintetem termi az arcod
a nagy pályát kinyitod nekem
szeretlek. vívom a harcot.

2008. november 10., hétfő

Még elmegyek Kehidakustányba pénteken, de


utána, e pörgős-zsúfolt ősz végén egy kis bensőséges, befelé forduló nyugalmat szeretnék... gyertyával, rajzolással és csenddel a szobában...
Meg persze mesével és télapóval, kisgyermekkel az ölemben:)


Reflexiók egy elfelejtett háborúra





-Miért is voltam Pécsett? Hát kiállításmegnyitón és díjat átvenni. Ez a fotópályázat minden szempontból testhezálló volt: néprajzos-antropológusként személyes visszaemlékezésekkel, élettörténetekkel, narratívákkal foglalkoztam, most egyik legfontosabb témám régi családi fotográfiáink feldolgozása a modern digitális technika segítségével. A képek, amiket beküldtem, úgy látszik, tetszettek a zsűrinek is, mint a mellékelt oklevél is bizonyítja. A versenykiírás szerint képpárokat (első világháború idejéből származó fotókat és modern feldolgozásukat) kellett beküldeni - én így oldottam meg a feladatot. A zsűri azt emelte ki, hogy a második (kék) képnél milyen szép, hogy az arcok mintegy háromdimenziósan kiemelkednek a háttérből.

A képekből készült kiállítást Pécsett és Kassán is meg lehetett tekinteni. Az erről szóló képanyag ITT található.



Fotók a városról és a Csontváry kiállításról ITT:


Posted by Picasa

2008. november 4., kedd

Szécsényi Őszi tárlat - 2008.

A Nógrád Megyei Hírlap cikke (2008. november 10.)
Az Őszi Tárlatról bővebben Szécsény Város honlapján lehet olvasni...

Volek György képviselő úrral és Pásztó Város díjával:)


Athénés alkotótársakkal


A díj olyan szép, hogy már megérte:)
Főleg, hogy így már egyértelműen azt is elismerte a város, hogy pásztói vagyok...





Tér, Idő, Energia
és amiért ez a nekem olyan kedves kép hirtelen friss és aktuális lett: