Kérdés

Ki sejti meg
a rejtve íródott
ritmust
a lüktető kódot?

Felismerés

A görcs a szívben
hogy nem kérek magamnak
az ellenség célt ért fegyvere.

-

Fogadalmaim leteltek
lelkem fehéren ünnepelget.

jöttem

Hazafelé, az utcán kísérni kezdett egy kis fekete kutya. Amikor el akartam hessenteni, vakkantott, még kapott is a lábam felé. Ha hagytam, hadd tegyen, amit akar, szépen jött, hol előttem, hol mögöttem, nem hagyott el sem a szaladgáló macskák, sem más kóbor kutyák kedvéért. Hazaértem, de pár perc múlva vissza kellett mennem valamiért: A kutya a kapuban várt és megint végigkísért a városon. Törtem a fejemet: mi ez? mire tanít? Egy név úszkált a fejemben: Hekaté - hiszen az ő állata a fekete kutya. A fény leplei alatt rejlő úrnő, akinek szemünk számára láthatatlan világossága a föld mélyén kíséri, tanítja Korét, a Magot. Elfilozófáltam ezen békésen, amikor, a kivilágított, forgalmas főutcán egy nagy fehér alapon barna-szürke foltos kóbor kutya rontott nekem. Ez a kis jószág kergette el hősiesen. Dolgom végeztével még hazakísért. És hát - nem tudtam beengedni.

Kitörés égett szárnyakkal a régi csillagokból

Égetett féldrágakővel bevont papír és kedvenc tollaim. Majd keresek hozzá verset.

Csidér Bálint: Pixelgrafika

Kevés ilyen igazi intellektuális élményt nyújtó kiállítást nyitottam meg eddig: mindazokon a pontokon, ahol én is keresem a képi világ határait, ismerős, mégis teljesen más törekvéseket találtam. A világ rétegei, fátylai fellebbenni vágynak, és megjelennek a fény más rezgésszámai is, például egy tulipán kifinomult röntgenképén. A kép nem áll meg a 21*30,5 cm-en, hanem keveredik a paszpartuval, túlmutat a kereten, ott rezeg a kiállítóteremben. A fotózott motívum önálló életre kel, új találkozásokat szervez magának a montázsokban, és így elmondhatja: valóban, a világ ilyen. A megnyitó után még elbeszélgettünk, és hát igen, az is nagyszerű, ha az ember olyan ismert szakembereket-művészeket hallgathat szakmai kérdésekről, mint Herbst Rudolf és Csidér Bálint.

A kiállítás megtekinthető a pásztói Tittel Pál Kollégiumban december 2-ig.

New Age Fesztivál, Kehidakustány - 2008.

Egy jó csapat élvezte a Bundi vendégház szeretetét:) Aki fotóz: az Gyuri, Ősze Anita festőművész és reiki mester férje. A kép jobb szélén vendéglátó házigazdáink.

A Fesztiválról inkább itt:

Röviden csak annyit, hogy itt életre szóló barátságok jöttek létre, én kipihentem magam, úgy, ahogy kell, és azt mondom, néha messzire kell menni ahhoz, hogy önmagunknak egy-egy fontos részét megtaláljuk (és letegyük, ha és amit kell). Annyira jó társaság volt, hogy a sok beszélgetésben el is felejtettem fotózni. A pár kép, ami készült ITT látható.
Kehidakustány gyönyörű, kellemes kis falu. A nagy hírű fürdőt is kipróbáltam, ki se tudtam volna hagyni, mivel Pásztó egyetlen hibája, hogy nincs termálfürdője és már komoly elvonási tüneteim voltak. Mit mondjak: a kénes víz szinte illatosnak érződik, olyan ereje van. A fürdő tiszta, szép és olyan nagy, hogy meglepődtem. Van élmény- és strandfürdő rész is, magam inkább (lusta ember lévén) a termálvizet részesítem előnyben.

Folyt. köv, de most dolgoznom kell.

A nyílt szem nem lát a végtelenben

A nyílt szem nem lát a végtelenben.

Nincsen közelség!
Nagyon hiányzik!
Kereslek.
Változik kiterjedésem
Jutok az égig érő fáig
Csúcsán a Fény
Tövében Forrás
Nem éri idő
Itt nincs napnyugta
Suhognak mozdulatlan szárnyak
Emelnek az ágakra vissza.

Hozom az egyetlen virágot.

-

segít, hogy névtelen vagy itt
ismerős Abban a holdban
ahol az arcom rejtelem
ahol sohasem voltam.

igen, az ott egy más magány
nagyobb tudást teremtő
nevedet onnan ismerem
lepleim rejtekén rejlő.

titkom titkolja a neved
tekintetem termi az arcod
a nagy pályát kinyitod nekem
szeretlek. vívom a harcot.

Még elmegyek Kehidakustányba pénteken, de

utána, e pörgős-zsúfolt ősz végén egy kis bensőséges, befelé forduló nyugalmat szeretnék... gyertyával, rajzolással és csenddel a szobában...
Meg persze mesével és télapóval, kisgyermekkel az ölemben:)

Reflexiók egy elfelejtett háborúra

-Miért is voltam Pécsett? Hát kiállításmegnyitón és díjat átvenni. Ez a fotópályázat minden szempontból testhezálló volt: néprajzos-antropológusként személyes visszaemlékezésekkel, élettörténetekkel, narratívákkal foglalkoztam, most egyik legfontosabb témám régi családi fotográfiáink feldolgozása a modern digitális technika segítségével. A képek, amiket beküldtem, úgy látszik, tetszettek a zsűrinek is, mint a mellékelt oklevél is bizonyítja. A versenykiírás szerint képpárokat (első világháború idejéből származó fotókat és modern feldolgozásukat) kellett beküldeni - én így oldottam meg a feladatot. A zsűri azt emelte ki, hogy a második (kék) képnél milyen szép, hogy az arcok mintegy háromdimenziósan kiemelkednek a háttérből.

A képekből készült kiállítást Pécsett és Kassán is meg lehetett tekinteni. Az erről szóló képanyag ITT található.

Fotók a városról és a Csontváry kiállításról ITT:

Szécsényi Őszi tárlat - 2008.

A Nógrád Megyei Hírlap cikke (2008. november 10.)
Az Őszi Tárlatról bővebben Szécsény Város honlapján lehet olvasni...

Volek György képviselő úrral és Pásztó Város díjával:)

Athénés alkotótársakkal

A díj olyan szép, hogy már megérte:)
Főleg, hogy így már egyértelműen azt is elismerte a város, hogy pásztói vagyok...





Tér, Idő, Energia
és amiért ez a nekem olyan kedves kép hirtelen friss és aktuális lett:

Kifestő

Már tavasz óta tervezgettük, most végre elkészült a manicheus gyöngyhimnuszokhoz már több, mint 10 éve megrajzolt grafikáimból válogatott kifestő. Ajánlom szeretettel.
Megrendelhető nálam, vagy: alapokkiado@gmail.com.

Egy nagy megtiszteltetés: ajándékba kapott vers Szabó Zolitól

Azt hiszem, az alkotótárs elismerése a legértékesebb mindig:) Köszönöm szépen!

Szabadság és sorsszerűség eredményhirdetés

Fura egy dolog ez, de kellemes: mindenhonnan biztatást kapok.

Valójában Kehidakustányba készülök

Az élet kék erői

Nagyon szép lett az új anyagom: fotómontázsaim annyiban fejlődtek tovább, hogy ötvöződtek a szabadkézi rajzzal, így mind egyedi lett. Szép keretbe kerültek, nem győzöm nézegetni őket. Nem csak technikailag újak, hanem az alkotás során én is megértettem sok mindent, olyan dolgokat, amiknek töredékéről feljegyzések vannak ebben a blogban is. Próbálnom kellene majd szöveges párokat készíteni hozzájuk, de most még azzal, hogy annyit gondolkodom róluk, amennyit bírok, próbálom saját magamban rögzíteni, megtartani az üzenetüket.
A rajzok folytatódnak a paszpartun, ez nem egyszerűen a szépség miatt van így, hanem azért, mert ezáltal látszik is, amit tudok, hogy a valóság egyetlen rétege sem lezárt, holott annak hiheti magát a másikról való tapasztalat híján: inkább az a helyzet, hogy az egyik valóság-világ történéseivel formálja a másikat.

Az "Élet kék erői" leginkább szép párja, a "Nyugvó és születő valóságok" mellett gyönyörű. Ezek alapja a "Fényjegyzetek" sorozat két tagja, (Pitypang és Vadmurok) - ezek az egyszerű vadvirágok láthatóan tükrözik a kozmikus rendet. Régóta forgatom ezt magamban, ezért, hogy spirálok, csillagok teremtek körülöttük.

Születőben az új "Nap kertje", azt hiszem...

XXXV. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle

Ez itt a XXXV. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle katalógusa. Legfelül természetesen a legfontosabb oldal, ahol a vetített képek között mindjárt az én rózsás röntgenképem a legelső. Persze, csak a sorban, de így is örülök, mert erre a válogatásra nem könnyű bejutni... Az eredményt csak most tudtam rögzíteni. Nem mintha nem örültem volna neki, amikor megtudtam, egyszerűen nem volt időm rá... Szerencsére, olyan jó dolgok foglaltak le, hogy igaziból nem bánom ezt a szoros időbeosztást: )

Salgótarjáni kiállításmegnyitó

A salgótarjáni kiállításmegnyitó annyira bensőséges, szép volt, hogy nem is tudom kifejezni. Homoga József fotóművész megnyitó beszédében annyira megdicsért, hogy belepirultam. Persze, jól esett...:) Mint ahogy a József Attila Művelődési Központ munkatársainak kedvessége és segítőkészsége is. Mit meséljek még? Ilyen esetekben derül ki igazán, hogy milyen sokat jelentenek a barátok és a család. Az Athéné Alkotókör irodalmi műsora nem csak szép volt, tovább is vezet: meghívást kaptunk, hogy tavasszal csoportos kiállítással és irodalmi esttel mutatkozzunk be ugyanitt. Közben a Szabadság és Sorsszerűség című pályázatunk irodalmi zsűrije is összeült és végső döntést hozott. Híreket szerdán, én sem tudom, mi az eredmény, de addig nem is lenne publikus. További fotók ITT:

Bolygóhangok

A Jupiter....

és A Jupiter hangja...




A Szaturnusz és a Szaturnusz hangja

-

Megint megint
itt vannak ezek a testetlen szavak.

Ezen a nyelven nem kell megszólalnod - hallom őket azonnal
ha valaki jelen van, aki megértené, ha megszólalnék ezen a nyelven.

Van a lelkemben egy rész, ahol nem érthető semmi más beszéd
és nem értékes semmi más tartalom,
csak az, amit ezen a nyelven lehet kifejezni.