Figyelek a rendre, és a rend visszafigyel rám. A munka közben bennem lejátszódó folyamatok által változom, leszek, aki lehetek. Kiemelkedek a rend számára absztrakt tömegből, ha nem is én, a lelkemnek a figyelem által rendeződő része. Innen kezdem tudni, érteni, hogy vagyok.
Az alkotás önteremtő út. Úgy is, hogy a kép teremti önmagát, úgy is, hogy a kép által önmagamat teremtem. Úgy is, hogy önmagam ismétlődő teremtése, megtalálása az út.
Az úttal függ össze az a titok, amikor a teremtés és a teremtő önmagában találkozik. A nyelvtani kifejezés pontatlansága dimenzióugrást jelez. Ez tehát a keresett kapu.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése