Az öreg fűzfa odvas, kérgét pondrók rágta járatok cifrázzák, pókok szőtték be az odvait. Koronájában madarak tanyáznak, egyik oldalán napfényes vizecske, másik oldalán nedves és sűrű árnyék. A környék legöregebb fája volt, azóta, úgy hallottam, már kidőlt. Nem tudom, észrevette-e, olyan régóta alakult át teste mások életévé, lassan, fokozatosan adta át magát.
Az egyik gyerektáborunk "életvíz, életfa" témájánál el kellett jutnunk ide is, erre a csendes, félreeső helyre, az öreg fűzfához a vasas, azaz vörös vizű forrás mellett. Éveken keresztül nem járt erre senki, csak egy-két idős ember tudta, hogy mi rejlik itt. De egy napon a polgármester asszony az emberek élére állt, szorgos kezek megtisztították a szövevényt, a sűrű aljnövényzetet. Utacskát vágtak, védő korlátot építettek, pihenőhelyet alakítottak ki. Megvizsgálták és igen jónak találták a forrás vizét.Eljöttek bátran és szomjukat oltották a kirándulók, a felnőttek és a gyerekek is. Ide hoztuk mi is az öreg belinder kendőre régi csipkékből a táborban varrott életfánkat, és itt játszottuk el rögtönzött élőképben a jó és a rossz egymásba alakulását, az élet szolgáltába állását.
Igaz volt, mégis elmúlt, s most mese lett.
Ha szeretnéd családod, lelked gizgazokkal benőtt világában életed adó fádat, gyökereidet és forrásodat megtalálni, a jót és a rosszat, ami történt valaha, s visszatartott, most végre jelenné, jövővé formálni egy állítás során, kérlek, írj emailt: szintagralban@gmail.com
Állítói nap november 21-én 9.30-kor a Grál házban (Budapest, Erzsébet krt. 58. I. emelet).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése